A kereszténység egyik elhallgatott gnosztikus evangéliuma van e könyvben. A rejtélyek Jézusáé, ki felkentté, Krisztussá vált, és ezzel betölté a Föld éterikus egét. Szeretet áldozatát meghozva helyreállította az összetört természetrendet a harmadik napon.
„Úgy történt, hogy mikor Jézus feltámadott 11 évet töltött beszélgetésekkel tanítványaival, oktatván őket az első parancsolat és az Első Rejtély helyeire (dolgaira) az Első Parancsolat fátylain belül. Ez a huszonnegyedik rejtély ( a tizenkét pár agyideg rejtélye – a szerk) bentről kifelé és lent azok közül, melyek az Első Rejtély második terében vannak. Az Első Rejtély van minden rejtély előtt: Az Atya a galamb képében. És Jézus monda tanítványainak: Az Első rejtélyből jöttem amelyik az utolsó, vagyis a huszonnegyedik.”Eredetije kopt nyelven, 1785-ben került Dr. Askew hagyatékából a londoni British Múzeumba. MS 5114-es számon van nyilvántartva.
Ez a könyv sem feltétlenül könnyű olvasmány, és mélyebb értelméhez csak az férhet hozzá valóban, akinek szíve sok-sok inkarnáció révén megnyílt.
A rejtélyek Jézusa, a felkent, a Krisztussá vált hiteles evangéliuma.
Az ebben a könyvben egybegyűjtött szövegek legnagyobb része a „Manichaean Psalm Book”-ból származó töredék. A szövegek félreérthetetlenül a keresztény Gnózisról tanúskodnak, s bizonyságot tesznek két természetrend, két birodalom létezéséről: a Szellem Világosság-birodalmáról és az anyag sötét birodalmáról, a hyléről.
Az egyetemes Gnózis – tehát a manicheuské is – abból indul ki, hogy az ember szívében egy „fénycsíra” van elrejtve, amely, ha fogékonnyá vált a Fénybirodalomból jövő erők iránt, elkezd velük együtt rezegni, s ezáltal fel tudja venni az onnan felénk jövő erőket. A könyvben közreadott manicheus zsoltárok, szépségükkel és erejükkel erről tanúskodnak.
A kötetet Christa Maria Siegert, Pap Gábor és L. Nagy Lajos látta el kommentárokkal.
Megjelenés éve: 2004. ISBN 963 206 709 6
316 oldal (A4)
A könyv a kiadónál már nincs raktáron, egyes könyvesboltokban (pl. Szkítia) korlátozott számban még kapható.
Elkerülhetetlen kérések:
Reményeink szerint e könyv úgy próbál meg választ adni e három kérdésre, hogy másfajta szemléletet tükrözve gondolkodásra és tettre ösztönöz. Annak ellenére, hogy a történészek holt vallásnak tartják, úgy gondoljuk, hogy a harmadik évezred elején a manicheizmusban rejlő kérdések és válaszok jobban érdeklik az embereket, mint valaha…
Manit nagyon mély tisztelet övezte a manicheusok által, amely azon a felismerésen alapult, hogy a mulandó jelenségek mögött személyében a fénynek egy fia ereszkedett le, aki, mint minden istenfia az Egyetlentől származott, azzal koncentrikusan kapcsolatban állva tanúskodott róla.
A meglévő válogatás nagyobb részben a Mani zsoltárai-ból (Manichaean Psalm-Book) származó szöveget tartalmazza, amelyet az eredeti görög-kopt szöveg és az angol fordítás alapján német nyelvre fordítottak. A magyar nyelvű fordítás német nyelvről történt.
Még kiválasztottuk a Kínai Himnusztekercsekből a Jézushoz szóló két Nagy dicshimnuszt, a két Párthus himnuszt, valamint néhány szöveget a Kephalaiából, Mani Élő Evangéliumának egyetlen töredékét, az előszót, Mani utolsó imáját és a „Gyöngy dalát” a Tamás iratokból, amely, akárcsak a bogumilok imája, félreismerhetetlenül szoros rokonságban áll a manicheusok Gnózisával.
A hiányos szövegrészek ellenére arra törekedtünk, hogy a mindenkori szövegek egyértelmű közléseit kerek egészében mutassuk be.
Fordította: Dr. Juhász Edit
Lektorálta és versbe foglalta: Gyura Árpád
„A ‘manicheus probléma’ bevezetőjeként a legjobb mű Amin Maalouf regénye, A fény kertjei.” (Francois Favre)
Könyveiből a tűz, a nagylelkű hit, a szenvedélyes keresés, az emberek, a természet és az Isten közötti harmónia üzenetéből nem maradt fenn semmi.
Ezt a könyvet Máninak szenteltük. El akarta mesélni az életét. Vagy mindazt, amit annyi hazugságban és feledésben eltelt évszázad után még tudni lehet róla.
Amin Maalouf 1949-ben született Libanonban, majd a libanoni háború miatt, 1975-ben Franciaországban telepedett le, műveit számos nyelvre lefordították. Jelenleg Párizsban él, és francia nyelven alkot. 1993-ban megkapta a Goncourt-díjat.
A Fénykertek című regényét komoly kutatómunka előzte meg.
Legismertebb művei:
A keresztes háborúk arab szemmel
Szamarkand
Taniosz sziklája
